Egyhangúlag jóváhagyták az európai uniós tagállami kormányok képviselői az importált acélra és alumíniumra kivetett amerikai védővámokra válaszul tervezett ellenintézkedéseket - közölték csütörtökön brüsszeli diplomáciai források.
Az eszközvásárlási program kétlépcsős kivezetéséről döntött csütörtökön az EKB, az év végére teljesen leépítik a vásárlásokat, de azt ígérik, legalább jövő nyárig nem szigorítanak.
A héten már megjelentek olyan sajtóinformációk, hogy az Európai Bizottság felső vezetésében kialakult megosztottság miatt végül ejteni fogják a Lengyelország ellen tavaly decemberben elindított 7-es cikk szerinti, az uniós szlengben atombombának is nevezett, eljárást, de péntek este a lengyel PAP hírügynökség úgy értesült, hogy mégsem ez a helyzet.
Donald Trump megérkezett a G7 találkozóra, ahol minden bizonnyal nem lesz felhőtlen a tárgyalás, hiszen az amerikai elnök gondoskodott róla, hogy a kereskedelmi háború és az iráni atomalku mellé újabb témát találjanak maguknak a felek, ez pedig Oroszország visszavétele a társaságba. A világ hét legfejlettebb ipari országát tömörítő G7-csoport európai tagjai - Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország - pénteken megegyeztek arról, hogy nem akarják kiegészíteni Oroszországgal a fórumot, ahogy azt Donald Trump amerikai elnök korábban javasolta. Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk a találkozó előtt azt mondta, hogy "Washington nemzetközi egyezmények átírására irányuló igyekezete fenyegetést jelent a hidegháború utáni nemzetközi rendre nézve".
A brit kormány soha nem fogadna el az EU-val folytatandó jövőbeni kereskedelem vámszabályozására olyan megoldást, amely vámhatárokat emel Észak-Írország és az Egyesült Királyság más országrészei közé - közölte pénteken a Downing Street szóvivője.
A brit kormány csütörtökön ismertetett javaslatcsomagja szerint Nagy-Britannia "korlátozott ideig" még tartaná magát az Európai Unió vámuniójának szabályrendszeréhez, ha a brit EU-tagság megszűnése utáni átmeneti időszak végéig nem sikerülne végleges megállapodást elérni a jövőbeni kétoldalú kereskedelem vámszabályozásáról.
A tavalyi utolsó negyedév után az idei első negyedévben is az EU-s növekedési rangsor élmezőnyében végzett Magyarország: a negyedéves adatok alapján mindössze kettő, az éves statisztika szerint három ország tudott megelőzni minket.
Újabb lépést tehet az Európai Unió a túlárazott távközlési szolgáltatásokkal szemben, hamarosan lesz felső korlátja a külföldre indított hívások és sms-ek árának.
Átalakításra szorul az Európai Unió (EU) döntéshozatali szerkezete - hangsúlyozta egy vasárnapi interjúban Angela Merkel német kancellár, aki szerint a közös külpolitika hatékonyságának növelésére az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) mintájára fel kellene állítani az EU biztonsági tanácsát, az Európai Bizottság létszámát csökkenteni kellene, és az európai parlamenti (EP-) választásokon be kellene vezetni a transznacionális választási lista intézményét.
Lassan formálódik az Európai Unió új, 2030-ig szóló megújuló energia politikája; az egyeztetési tárgyalásokon egy 30-33 százalékos kompromisszumos cél kezd kialakulni, ami azt jeleni, hogy ilyen arányban kellene megújuló energiaforrásokból biztosítania energiaellátását az uniónak. Az alku értelmében azonban a viszonylag magas célszámért cserébe az országok más területeken, például a fűtés-hűtés dekarbonizációját illetően engedményeket kaphatnak. A klímavédelmi és megújuló energia érdekképviseleti szervezetek erősen kritizálták a tervet, amelyről június 13-án tartják az utolsó tárgyalási kört, ekkor véglegesíthetik a direktíva új célszámait. A megújuló energiaforrások, elsősorban a napenergia szabályozási, támogatási környezetének magyarországi aktualitásairól első kézből tájékozódhatnak a Portfolio június 7-i konferenciájának résztvevői Bartal Tamástól, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárától.
Ha kis mértékben is, de csökkent az átlagos háztartási energiaár az Európai Unióban 2017-ben az egy évvel korábbiakhoz képest. A magyarországi tarifák a legalacsonyabbak között vannak, vásárlóerő-paritáson azonban a nyugat- és észak-európai országokban a legkedvezőbbek az árak.
Miközben az olasz nagy pártok újra próbálkoznak Rómában a kormányalakítással, amire most bizakodással tekintenek a piacok is, egy másik dél-európai nagyvárosban, Portóban emlékeztette a befektetőket és a politikusokat Angela Merkel német kancellár az euró és az Európai Unió jelentőségére.
Ha Olaszországot leminősítik, "arra számítok, hogy az EU mindent meg fog tenni az olaszok miatti piaci fertőzés elkerüléséért, így nem aggódok különösebben a fertőzés miatt. Olaszország miatt viszont nagyon aggódok" - többek között ezt írta véleménycikkében az IMF volt főközgazdásza.
A vasárnapi olasz fejlemények után a befektetők ma már attól tartanak, hogy a kormányrúdtól most eltávolított két párt az újabb kampányát már az olaszok euró- és EU- tagságára fűzi fel, ami így veszélybe sodorhatja az eurózóna harmadik legnagyobb gazdaságát és vele Európa jövőjét. Ezek az aggodalmak ma masszív esést váltottak ki az olasz pénz- és tőkepiacokon, amelyek átterjedtek a többi európai piacra is, miközben a brit és amerikai piacok munkaszüneti nap miatt zárva tartanak.
Amerikai szankciókat kockáztatnak azok az európai cégek, amelyek részt vesznek a Washington szerint Ukrajna és az EU stratégiai érdekeit sértő Északi Áramlat 2 gázvezeték-projektben - figyelmeztetett egy pénteki konferencián a Bruxinfo összefoglalója szerint az az Egyesült Államok brüsszeli ideiglenes ügyvivője. Az Európai Bizottság közben háromoldalú egyeztetéseket kezdeményezett Moszkvával és Kijevvel az ukrán gáztranzit jövőjének biztosítására.
A tavalyi év végén 98 ezer magyar állampolgár élt az Egyesült Királyságban - derül ki a héten megjelent hivatalos statisztikából. Ezzel szemben mások (például a Portfolio is) 250 ezer körülire becsülik a szigetországban élők számát. Az országban született magyar gyermekek száma is arra utal, hogy valami nincs rendben a statisztikával. Persze érdemes óvatosan kezelni az adatokat, hiszen a brit statisztikai hivatal is elismeri, hogy csak óvatos becslésekről beszélhetünk.
A visegrádi négyek közül a magyar lakosságon belül a legmagasabb azok aránya, akik szerint az ország a Nyugathoz tartozik és így az emberek háromegyede az EU-tagság megtartása mellett voksolna egy népszavazáson - derült ki a Globsec biztonságpolitikai cég minap közzétett kutatásából. Az adatokból kitűnik, hogy míg Magyarországon egy év alatt kissé csökkent az uniós orientációval kapcsolatos elkötelezettség, addig Csehországban drasztikusan javult.
Észak-Írország lakosságának jelentős többsége azt szeretné, ha az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnése után is az Európai Unió egységes belső piacán és vámuniójában maradna, az Ír Köztársaság és Észak-Írország közötti határellenőrzés esetleges visszaállításával szemben pedig olyan intenzív az ellenállás, hogy az ulsteri lakosság nem kis része még az erőszakcselekményeket is pártolná ennek elkerülésére.